Oktat�si rendszer

Az �ltal�nos, k�z�p- �s f�iskol�k rendszer�t Meidzsi cs�sz�r reformjai vezett�k be 1872-ben. A k�telez� iskolal�togat�s 9 �vig terjed (6 �s 15 �ves kor k�z�tt): a di�koknak k�telez� elv�gezni�k az �ltal�nos �s als� k�z�piskol�kat. Csaknem minden tanul� folytatja tanulm�nyait a h�rom �ves fels� k�z�piskol�ban, az Oktat�s�gyi Miniszt�rium felm�r�sei alapj�n pedig a k�z�piskol�t elv�gz�k t�bb mint h�romnegyede egyetemre vagy f�iskol�ra jelentkezik. A jap�n oktat�s�gyi rendszer rendk�v�l versenyk�pes.

Jap�n a vil�g vezet� nemzete a tudom�ny, a technol�gia, a g�p�szet �s az orvostudom�ny ter�n. Az orsz�gban nagyj�b�l 700 000 kutat� �l, az �llam a k�lts�gvet�sb�l 130 milli� amerikai doll�rt k�lt a tudom�nyok �s a technol�gia fejleszt�s�re, ami a harmadik legnagyobb, erre a c�lra ford�tott p�nz�sszeg a F�ld�n.  Az orsz�g a legt�bb technikai fejleszt�st az elektronika, a g�p�szet, az ipari robotok, az optika, a vegyi anyagok, a f�lvezet�k �s a f�mek ter�n v�gezte el. Jap�n a robotika vezet� �llama egyben, amely a vil�g ipari robotjainak t�bb mint a fel�t, 742 500-b�l 402 200-t haszn�l. Ez az orsz�g gy�rtott le olyan vil�gh�r� protot�pusokat, mint a QRIO, az ASIMO �s az Aibo. Jap�n az otthona hat olyan aut�gy�rt� t�rsas�gnak, amely a vil�g 15 legnagyobbja k�z� tartozik, �s 7 olyan f�lvezet� elad� c�gnek, amely a F�ld 20 legnagyobbja k�z� tartozik.

Jap�nnak jelent�s tervei vannak az �rkutat�sban, mint p�ld�ul egy holdb�zis l�tes�t�se 2030 k�r�l. A Jap�n �r�gyn�ks�g, a JAXA, a bolyg�k �s a vil�g�r kutat�s�n, rep�l�g�pek, rak�t�k �s szatellitek kifejleszt�s�n dolgozik. A v�llalat m�r kifejlesztette a Japanese Experiment Module-t, a JEM-et, amelyet a Nemzetk�zi �r�llom�s, az ISS r�sz�nek sz�nnak, �s amelynek els� rep�l�se 2007-ben vagy 2008-ban v�rhat�, amit m�r az eg�sz vil�g v�r, �s figyelemmel k�s�r majd.